"Stormy May Day" (Szeged-Röszke-(Sóstó)-Mórahalom-Zákányszék-Szeged)

| Címkék: szeged éjszakai night túrázás kerékpárút puszta röszke zákányszék ride villámok mórhalom |

- indulás: 19:00, érkezés: 23:00, 

- Most, hogy Lacibácsi ilyen ügyesen megrajzolta a térkép, illik leírni a történet. Egyfelől adott a hosszú száraz időszakot lezáró első viharokkal tarkított nap (értsd: két hónapig egy deka eső sem esett), másfelől két kerózásra kiéhezett kerós. Mivel előtte már kétszer csaptunk kisebb-nagyobb tekeréseket Orosháza és Szeged között, ideje volt egyfelől váltani, lehetőleg úgy, hogy közben egyik zivatarfelhő sem cakkozza ki az ember fülét. Így jött az éjszakai kerózás remek ötlete :D .

- Alkonyatkor gurultunk ki, elől a klasszikus 1 W-os Visionokkel (idén már Laci is). PS-en inkább hanyagoltuk a keróutat, mert a kezdeti kipörgetős fázisban nem lett volna egészséges azon a beláthatatlan, gyalogosokkal és rá parkoló autókkal tűzdelt vackon menni, ha egyszer mellett az út szép széles és jó. Szentmihály felé úgyis rá kellett menni arra a vacakra, ha már a "kerékpárral úton közlekedni tilos" nevű nyeles pizzasütőlap ennyire szívhez szólóan ösztönöz a környezetbarát közlekedési formák alkalmazására. Sebaj, a helyi foltvarróklub legutóbbi rendezvényén gondos kezek újraaszfaltozták azokat a 2 méteres szakaszokat, ahol az aszfaltot felverte a gaz ("Naturam expellas furca..."), ősi szegedi hagyományok szerint szép hullámosra.

- Szentmihály azért jó, mert sok szép kék kút van az út szélén, ami jól szokott lenni, amikor a másik irányból érkezünk szomjhalállal a nyomunkban. A 30-as lassújellel tarkított "megmegáll-körbenéz" zóna után végre kiérhettünk a csodásan kráteres útra, amitől eddig a jogalkotói akarat oly bőszen távol akart tartani. Pár bogárka elfogyasztása után értünk Röszkére, ahol még haladni kellett egy szépet. Egy nyárral korábban jártunk ezen a mórahalmi útvonalon legutoljára (csak épp fordítva és lényegében más útvonalon :) ), illetve múlt szeptemberben az ominózus burekes túrné alkalmával. Akkor különösen mókás volt a szuper (=lyuk és rothadásmentes) szerb utak után ezeken a Welcome to EU utakon zötyögni. Most taktikusak voltunk, mert ennél később csak jobb lett az aszfalt minősége. 

- Röszke után a felüljáróig a szokásos masszív rendőri jelenlét, majd végre nyílt szakasz következett. Ennek örömére nem sokkal később megálltunk a minden 20km-en szükséges lefetyelés, csokievés és egyéb anyagcserefolyamatok renezése végett. Végre totál leesett a Nap a látóhatár alá, így túránk első gyöngyszemét már közel teljes sötétségben értük el. A fából ácsolt, lábakon álló építményhez egy kis híd vezet be, funkcióját tekintve guszta madár és vizibivaj les. Szép volt, bár a Nagy Sóstó fedőnévre hallgató objektum erősen tócsás arcát mutatta. Innen egy ugrás volt utunk valódi célja, a nemrég átadott (oké, legutóbbi ittjártunkkor még nem tudtunk róla) pusztai kerékpárút, amit a térkép tanulságai szerint a korábbi kisvasút töltsén építettek meg - kiváló minőségben. A pusztai szabadidős központtól (lehet, hogy nem ez a neve) indul, majd sok-sok km-en keresztül halad, míg be nem ér Mórahalomba, nem is olyan messze annak főterétől. Útközben sok minden szép látnivaló lehet, túránk jellege miatt mi a hátunk mögött és jobbkéz felől látható csodás villámokat, illetve a barbár útközepi karózáshoz képest kulturált színvoltot jelentő magasság és szélességkorlátozó kapukat csodáltuk. Nappali fénynél persze vannak fák, bokrok és különböző vizes-mezei élőhelyek is az arra bóklászó biológusok legnagyobb gyönyörűségére.

- Mórahalmon tudnak valamit, itt készítik az országban egyedül kvázi értelmes módon az osztott kerékpáros-gyalogos járdát (amennyiben egyáltalán az értelmes dolognak nevezhető). Legalább annyi esélyt adnak a jobbra-balra kanyarodó/kapun kitolató autósok által elütendő kerékpárosnak, hogy jóóó szélesre és fínom egyeletesre (igen, nem lyukas-hasadványos-hullámos) aszfaltozták járdát. Közben persze van pár sárga-feketére csíkozott doboz is útközben, de Szegeden ennél már különbet is láttunk. A fürdő parkjában lévő forrás szerintem iható, Lacinak más volt a véleménye (kissé meleg és büdös, de legalább víz). Valahol elrejtve a faluban a legendák szerint van egy rendes kút is, de a kerékpáros ne legyen finnyás.

- Ismét a csodás csillagos ég borult ránk. Ez az életbiztosításunk a horizonoton immáron három irányban csapkodó villámokkal szemben. Amíg mi rámosolygunk a csillagokra és ők is visszamosolyognak ránk, addig gond nem lehet. A vidék fényszennyezettsége rendkívül alacsony, bár tanyák sora szegélyezi az utat. Magasabb szintű civilizációra az égbolt déli részén lévő két narancsos félgömb utal, ami Szeged és talán a határ hollétét mutatja. Ismételt táplálkozási periódus, és az Egér csillagkép (köznyelvben oroszlán, de fordítva nézve inkább egér :D ) megtalálása után átgurultunk Zákányszéken. Miután Laci összeszedte a szokás szerint olykor katapultáló mp3 lejátszóját az útról, a jobbra kanyarodás mellett döntöttünk. Egyfelől azért, mert arra még nem jártam - Bordányban meg már épp elégszer -, másfelől a sötétség miatt nem tudtuk, hogy pontosan hol vannak és merre tartanak a horizonton szikrázó fellegek. Az ember eleinte poénkodott vele, hogy mekkora szívás lenne, ha egy beékelődne közén és Szeged közé, de a Város felőli villódzás az efféle gondolatok mellőzésére ösztönzött. Csendes 10 km következett. Ami lehetett több is. Mindig jött egy kanyar, egy buszmegálló és pár tanya, és minden három ilyen szakaszra valahol körülöttünk egy villanás. Google streetview éjszakai ütemmódban :D

- A térkép szerint átmentünk Domaszéken, bár a sötétben én erről nem voltam túlzottan meggyőzve, ergo az 55-ös út előtt álltunk meg soron következő táplálkozási periódusunk megtartására. Ami feltűnt, az szokatlanul jó minőségű út volt alattunk. Épp falatozunk-lefetyelünk szorgosan, mikor is felbukkannak a rend polgári őrei, hogy utunk következő pár km-re szorosan a nyomunkba szegődejenek. Igen, kedves Olvasó, az ember valóban kukásmellényben, mp3 lejátszóval, pumpával, 1,5 liter vízzel és bazi reflektorokkal felszerelkezve szokott menni lopni. És persze nem éppen tecsó gazdaságos kerókon ülve.

- Ami a bumburnyákoknál jobban izgatott, az továbbra is a villogás. Főleg, miután a jobb fülembe random módon egymás után lejátszásra került a "Stormy May Day" és a "Skies on Fire" című ACDC opusz, hogy utána még meghallgassam a "Lightning Strikes Twice"-ot az Iron Maidentől is. Ezek után érthető, hogy 30 km/h közeli tempóba lapátoltuk magunkat, kihasználva az autópálya feletti felüljáró gyorsító hatását. Ami hibát el lehet követni, azt sikerült a repülőtér mellett. Képes voltam kilépni a gazdaságos 27km/h utazó sebességből, hogy azt a nyomorúságos kerékpárutat használjuk. Mindezt kb 0 másodperc alatt a körforgalmat követően, így Lacigyereknek a kettes pozícióban némileg vissza kellett tolatnia. Utána jött a dalga-dalga szakasz, erős koncentrálás arra, hogy ne harapjuk el a nyelvünket, ne üssük el a kivilágítatlan gyalogosokat és magukat kerékpárosnak képzelő sötét fazonokat. Polgárőr cimboráink ismét felzárkóztak mellénk, hogy gondosan megfigyeljék, innen se lopunk el semmit. Végezetül még leálltak a susnyásba is előttünk, de onnantól már elegem volt ebből a nyolcasgyárból és visszamentünk az útra. Utunk finom része következett - padlógáz a finom aszfalton. Ja, és villámok sehol - ezek szerint a város mögött, vagy mellett lehetett a dáridó. A hagyományokhoz hűen 30km/h alá nem engedtem Cobrítát, és most szerencsére nem is kellett lassítani körforgalomnál tökéletlenkedő autós, vagy szúnyogirtó gázt eregető gépjármű miatt. Így semmi sem állt az utunkba, hogy elérjünk aznap esti célunkat - komposztot venni a Tecsóban :D 

Tépkép (by Laci)


Mórahalom éjjel nagyobb térképen való megjelenítése

A bejegyzés trackback címe:

http://midnight-rider.blog.hu/api/trackback/id/tr341160437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.