Szeged-(Röszke)-Palics-Törökkanizsa-(Gyála)-Szeged

| Címkék: röszke palics gyála magyarkanizsa |

5:10, 110,3km, 21,3km/h

Bureket enni márpedig muszáj. Van belőle túrós, sonkás, májas-húsos és frissen, melegen kell enni. Két éve Szabadkára tekertünk be Gergővel, most kevésbé voltunk maximalisták. Úgy döntöttünk, hogy elég nekünk Palics, hűsölünk egy jót a tóparton meg miegymás. Más kérdés, hogy a 33 fokos hőség a túra előtt pár nappal tovalibbent, esős-nyányós időt hagyva hátra. Ez már valahogy sorsszerű, ellenben idén nem áztunk el :D .

Engedve a szél aktuális irányának, most Röszkén léptük át a határt. A határátlépés mikéntjéről szólt a legutóbbi poszt, elég annyit hozzá, hogy az ember elzötyög Szentmihályon át Röszkére (Szentmihály és Szeged között tilos kerékpározni az úttesten, mert "veszélyes"), onnan meg a felüljáró után elegánsan ráfordul az autópályára. És nem megy tovább egyenesen Kisszéksós felé, mert az nem tudom, merre vezet. (Na jó, ki akartam próbálni, de Gergő lebeszélt.) A határon szépen be kell sorolni az EU-s autós sávba, határőrök rendesek, megkérdik, hova megyünk, aztán tipliztetnek tovább. Szerb oldalon szintén. Azért nem árt némit tétovázni, hátha vámosék csak munkára fognák magukat - jó tanács.

Határ után pénzváltás. Volna, ha a bankok váltanának forintot dénárra (é-vel, nem e-vel :P ). Így vagy maszek pénzváltózik az egyszerű népelem, vagy ATM. Az ATM drágább, én meg lusta voltam és a MOL kútnál amúgy is meg akartam állni kereket fúvatni, szóval felvettem 600-at. Ennyi volt Gergőnél is, ellenben gőzünk nem volt az árfolyamról. Az autó-aksi 4500 volt, szóval úgy tippeltünk, hogy csak elég lesz. Innentől szépen lehetett tekerni a leállósávban, miután a legutóbb használt földút épp víz alatt volt. Szabadka felé menet a leállósáv amúgy is a mi oldalunkon volt. pár km múlva elértük a horgosi leágazást, fel a felüljáróra, majd jobbra fordul. A Horgosi Csárda romjai előtt megállás, lefetyelés, továbbintul. A felhők eloldalogtak, a Nap szépen sütött, északra tőlünk sötétkék esőfelhő öntötte tartalmát a vidékre. Itt némileg rétes a vidék, de utána szántóssá válik. Az út minősége itt-ott eléri a hazai foltosságot, de Hajdujárás felé már príma. Ellenben a falu belterületén kerékpárút van. Egészen az autópálya felüljáróig ér - hozzáállásban tehát nincs túl nagy különbség a határ két oldala között, csak a szerbek még nem felejtették el, hogyan kell aszfaltozni :P . Palicson belül (42km) nincsenek ilyen rémségek, ellenben a vidéklakók előszeretettel tekernek a kitáblázatlan második járdán. Csak nem testvérvárosa Vésztőnek? A lehülés hatására egy deka ember sincs kint a tóparton, mi is előbb eltekerünk a Zelengorska utcán át a Dubrovacka utcában található Pekaráig. Nos, itt 3 db burek és egy mákos izé pont 300 pénzbe kerül. A Zelengorska roppant kellemes hely, sudár fenyők között bújnak meg az általam legutóbb Zakopánéban látottakra emlékeztető, csipkés faburkolatú villák. 

Érdemes kisétálni a tópartra és a bureket a "szerelmesek padján" beburkolni. Már csak azért is, mert ez a pad nem szokott vizes lenni :) . Táplálozási periódusunkat (és Lord of the Rings MMO RPG Vs. Open Transport Tycoon eszmecserét) követően elindultunk Kispiac és a kanizsák (magyar meg török) irányába. Az út ismét remek, talán még újra is húzták a palicsi végét legutóbbi ottjártunk óta. Ludastól Kispiacig finoman hullámos a vidék. Az autópályán átkelve pedig láttuk, miként nő félautópályából egésszé ez a szakasz. Az út beszűkül egy forgalmi sávra, ez ahhoz elég, hogy egy traktor és egy bicikli elférjen egymás mellett. Az útpadka köves, ahol a kő eltűnt, ott tábla jelzi a veszélyt. Néhol kitérők is vannak. A tanyák szépek, gusztán rendben vannak tartva, a földek se gazosak. Ja, és nem rohantak ránk kuvaszok sem. Továbbra is maradtam elől 26 és 27km/h közötti tempót diktálva. Kispiac egy lejtős kanyar után kezdődik, majd egy ratyi, kis szűk utcában folytatódik, hogy onnantól pöpec kétsávosra bővüljön az út egészen Magyarkanizsáig. A falu után már látni a szegedi piros tv tornyot és a kanizsai ojjektumokat is. Az út a már bezárt Horgos-Kanizsa vasútvonal keresztezése után ráfordul a gátra, majd balra fordulva lehet bemenni Magyarkanizsára. Ez is egy guszta városka, erős ellentéte Törökkanizsának. Utóbbi a Tisza túloldalán van, ugyanúgy gáton vezetett, hibátlan, két sávos út visz oda is, ellenben nem igazán akarózott megállni, holott már jó 40km-t teketünk megállás nélkül. A város után sajnos sor is került az első kényszerpihenőre. Hiba van ugyanis meseszépre újrahúzva az országút, ha a mellette lévő szeméttelepről rá van hordva a retek. Minek következtében szépen kaptam egy böhöm üveget az első gumimba. Pont annyi levegőm maradt, hogy eljutottam egy aszfaltozott mezőgazdasági útig. Első kerék kiszed, cuccokat előhalász, új gumit berak, pumpál, újraindul. BSG: Storming New Caprica.

Node, mióta van benne üvöltés? Igazából még életemben nem hallottam embert üvölteni. Úgy, hogy az üvöltés célja nem "eszmecsere" súlyozását célozza. Így aztán kellett némi idő, mire rájöttem, hogy vissza kéne fordulni Gergőhöz, hogy mi van. A srácnak ugyanis frankón beállt a vádlija, jó 10 percig feküdt az út szélén, én meg álltam mellette. Elsősegélyen sok okos dologra megtanították az embert, épp csak erre nem. Szerb rendőrék meg elegánsan elhúztak mellettünk az összes többi autóssal egyetemben. Végülis teljesen hétköznapi látvány, hogy valaki fekszik az út szélén. Miután a srác lábra tudott állni, elgurultunk szép öregesen a legközelebbi faluhoz, ahol a kisboltban bevetettem szerb tudásom legjavát ("dober dan"). Meg "voda". Oszt 50 pénzért kaptam ásványvíz. Néztem, hogy van-e nálam Magne B6, de a gyógyszeres zacskóban csak Immódiumot, nagy mennyiségű Bolust, allergia gyógyszert, meg fejfájásölőt találtam. Utóbbit nem igazán értettem, lévén kedvenc matektanárnőm is megmondta anno, hogy "csak az fáj, ami van". Szóval Gergőnknek be kellett érnie a szerb forrásvíz ásványi anyag tartalmával. Innen már nem volt messze a határ. Ott azonban a szerb vámos nagyon felbuzdult, hogy végre valaki át akar menni. Minek következtében felsorakoztattam elé a nyerestáskában szállított óriás pumpát, a lyukas gumit, a tartalék zoknit, a vizes palackot, na valahol itt pakoltatott mindent vissza :D . A magyar oldalon is csodálkoztak, hogy mekkora pakkal mentünk Palicsra. Ezek se túráztak még keróval :P . Magyar oldalon ismét ratyi út, ellenben ÉRŐ RINGLÓ fogadott. Gergő gyöngéden rávilágított, hogy más se hiányzik neki, minthogy begörcsölt lábbal még össze is fossa magát, én viszont puszítottam a termést, ahol értem :) . Gondolom, így már érthető a gyógyszeres tasak rendezőelve :D . Szépen elrollereztünk Tiszaszigetig, ahol rámentünk a gátra. Onnatól már tudtam Gergőt tolni. Ráhasalt a kormányra és nem rátettem a kezem oszt gurultunk 20km/h-val.

Tapasztalatok összegzése:
- legyen az embernél 2db pótgumi, mert, ha eldurran az első, onnantól már necces, hogy mikor jön a következő szmötyi (más kérdés, hogy a júniusban az Orosháza-Szeged távon még pumpa se volt nálam...)
- 20km-nként illik megállni, illetve nem érdemes utána hirtelen gyorsítani. Meg nem árt szedni a magnéziumot :P


Palics nagyobb térképen való megjelenítése

Imikéék is jártak erre, Ők így összegezték tapasztalataikat: Biciklizés Szabadkán

Lemmy bácsi meg a hasonló szituációkra mondják azt, hogy: 

A bejegyzés trackback címe:

http://midnight-rider.blog.hu/api/trackback/id/tr892185544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.