Run to the hills - Pilis október 17. (46km, 2:36, max.: 52,6km/h, átl.: 19,3km/h)

| |

Haligali! Na, ha már mindent megszerveztem, akkor már csak nem hagytam ki a Pilist. Szállás mögvót, útvonalterv ugyancsak, szóval tegnap felvonatoztam a cuccossal Pestre. Első kellemes tapasztalat: a 19:44-es Szeged-BP gyorson is volt kerószállító, mégpedig kettő. Ma reggel 11:00-kor értem ki Pomázra (nem akaródzott Budakalászon kezdeni, mert úgy is csak onnan jön a finom rész). Némi lájtos felfelé után kellett lefordulni Csobánkára. Ha egyenesen megyek tovább, akkor 14 km Dobogókő, de tartsuk magunkat a tervhez. Utána leelőzött egy versenykerós srác, de az emelkedőnél beértem, így utána bent üldögéltem a szélcsendben. A faluközpontban sajna megállt, így a 12%-os emelkedőnek (ami persze több mint 1 km hosszú) már egyedül mentem neki. Felénél megáll, úgy tesz, mintha fotózna, közben nelvet visszateker. A csúcson derült ki, hogy az ottan a Csobánkai-nyereg. Lezümmögés 50km/h-val, majd még két kisebb pucoktúrás olykor hangulatos HM lövöldözős ojjektumok mellett. Pilisvörösváron megáll, iszik. Tesómtól reggel melegvizet kérem a termoszomba, ergo volt fél liter forróvizem. Fúj-fúj, lefety [nyelvet leéget], fúj n-szer, lefety [szemüvegen nem lát ki]. Eközben elkezdett pöttyögni az eső is, illett tiplizni. A 10-es főúton nem akaródzott menni, így a "Szamos marcipán" táblát követve, majd balra fordulva elértem a pilisszentkereszti utat. Hogyhogy nem, némi lejtő után ismét felfele kellett menni. Innen a pilisvörösvári 200m-ről előbb fel Pilisszántóra (ottan éri el az út a 400m-es magasságot). Itten tornyosul a 700 akárhány méter magas Pilis hegy, aminek a tövében oson el az utacska. Guszta kis erdő, meg sok-sok emelkedő, az út széli hó tiszteletére leszálltam, és toltam az uccsó 100 méteren, illetve fotóztam a szilárd halmazállapotú vizet. Majd lezümmögés Pilisszentkeresztre, hogy a falu után az ember átlépje a 400 métert. Mivel ez egy szép, széles út (amin elindultam Pomázról, majd elhagytam Csobánka kedvéért), ezért finomabban bántak az emberrel, elég volt csak 2-1-ben haladni. Elhaladván a "minden hónapban baleset" tábla mellett, ismét kiújult a szitáló esőke (mondjuk azt: benne voltam egy felhőben), majd egy kis nyíl jelezte, hogy elértem a várva várt finom részt: az erdei utat. Eddig baromi mákom volt, mert, bár az út végig nedves volt, az eső mindig előttem haladt (a hátszél előnye). A bejáratnál barátságos kis tábla: keróval csak hétvégén (oké), májustól augusztusig (köfi). Jó, tegyük fel, hogy augusztus vége van és hogy hogy nem, véletlenül 3 cm-s hólepel hullt a tájra. Volt egy 30km/h-s korlátozás is - no comment. Szerencsére a kutyát nem érdekeltem, volt pár szembejövő kerós tesó, meg pár gyalogos útközben. Úgy a 600 méter közelében, Dobogókötől egy köpésre (ha nagyon akarok, felmászhattam volna, de azért ne mohuljunk szanaszét izzadt pólóban és pulóverben) már szépen volt hó. Megáll, inni próbál, forró vízbe bedob egy aspirin c-t, ami rekord sebességgel elfüstölt (és valószínűleg el is bomlott). Mókás fotók a hóval, szembejövő siető autós bácsit elenged, majd nadrágról a rácsapott havat leráz. Innen még vígan kanyargott kicsit az út felfelé, de egy kanyar után, ahol végre lett volna valami kilátás, megindult a lejtő. Szóval fékezés helyett inkább belefúrtam az orrom a menetszellőbe. Előtte már benyomtam a első és a hátsó villogókat, hogy egyfelől valamelyik agyamputált politikus bácsi nehogy szarvasnak nézzen a láthatósági mellényemben, másfelől meg zuhanó tégla üzemmódban jobb a figyelemfelhívás. Mivel szükség volt hőntartásra, a 3-8 meg csak 30 km/h fölötti tartományban gazdaságos, eltekintettem a sebességmérő tanulmányozásától és figyelmemet az útra irányítottam. Zümm-zümm le a mini szerpentinen, olykor kerós tesók jönnek, majd bal oldalt "vigyázz, éleslövészet! Nincs" turizmusösztönző táblák. Úgy jó 10 km zuhanó téglázás (mondtam én, hogy finom rész) után értem vissza a civilizációba, megjelentek a kátyúk az úton. Egy romos HM ojjektum elhagyása után értem el Szentendre határát. 11-es útig bezümmögés, majd kajálás. Utána elsétáltam egy darabom, majd mellékutcában tekerés a HÉV-ig. Jegyvásárlás vonatindulás előtti 1 percben, majd lezárt keróval a kézben beugrás az utolsó előtti kerószállító kocsiba.

A cserkészek leírása (www.cserkesz.hu/937/emlektura/biciklis.html) alapján nagy vonalakban erre lett volna a túra:


56km (biciklis) nagyobb térképen való megjelenítése

A bejegyzés trackback címe:

https://midnight-rider.blog.hu/api/trackback/id/tr591431203

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.