Szeged – Komádi (Hurkalé-hadművelet) Délelőtt

| Címkék: hódmezővásárhely szeged békéscsaba békés komádi vésztő kardoskút pusztaföldvár csanádapáca |

2010. 07. 16. 5:00

A Nap éppen csak kidugta az orrocskáját a horizont alól, de már jó fülledt volt az idő. Legalább három mellénybe csomagolt keróst hagytam le a 47-es Szeged-Algyő közötti szakaszán. A szél nem maradt hűtlen korábbi szokásához, szembe fújdogált. Mivel a nap során 160km-t készültem megtenni, nem tartottam célszerűnek a 8-as fokozat használatát az első 50km-en. Mert akkor mi marad a végére? A korai kelés újabb örömét a Tisza túloldalán leltem meg, egy éjszakányi kemény munkával létrehozott pókhálók képben. Érdekesen nézhettem ki az útról, amint lelkesen kapkodtam a képembe igyekvő „semmi” irányába. Pontban hatkor érkeztem meg Vásárhelyre, majd a déli elkerülő úton keresztül távoztam is Kardoskút irányába. Egyedül a Csomorkányi út tőszomszédságában lévő kék kútnál álltam meg pár percnyi lefetyelés erejéig. 

Származási hely: szeged_szentes

Ez után kezdődött a túra nehezebbik része: 100% puszta 80km-en át, összesen 3 lakott településsel. Imádok néptelen és növényzet által is gyéren lakott vidéken keresztül nyargalni, de feléledő szembeszélben már kevésbé tud élvezetes lenni. Főleg annak tükrében, hogy korábban már volt szerencsém a Kardoskút-Vásárhely közötti 28km-es távot egy óra alatt abszolválni. Előző hétvégén mondjuk ugyanebbe a helyzetbe kerültem Hajnival, amikor a szikrázó napsütésben araszoltunk Orosháza felé hasonló széllel. Node többes számban araszolni mégis csak vidámabb, mint egyesben. A történetben még az a vicces, hogy épp három éve, doktoranduszi kinevezésem előestéjén tekertük le először Lacival a Szeged-Komádi távot. Az volt Cobríta első útja (végre is kellett hajtani pár módosítást rajta), 183km hasonló melegben. Ámde Flottánk Mozdonyával. Az akkori Szeged-Makó-Medgyesegyháza-Gyula-Doboz-Vésztő szakaszt ezúttal Szeged-Vásárhely-Kardoskút-Csanádapáca-Békéscsaba-Békés-Vésztő megoldásra cseréltem – köszönhetően a 47-es kerékpározhatóbbá válásának. 


Nagyobb térképre váltás

Vásárhely után a Halomvidéken még csak-csak elboldogultam, kifogván pár szép erdőcske takarását, meg lejtőcskét. A csomorkányi elágazás után pedig be lehetett állni az út közepére, mivel kilométerekre lehet ellátni előre és hátra. Úgy tűnik azonban, hogy ez a 6 és 7 óra közötti időszak a legforgalmasabb, nem győztem lehúzódni, ami persze újra és újra kiugrasztott a megszokott ritmusból. Azt viszont sikerült megfigyelni, hogy a pótkocsi-mérővel ellátott tanya épp féltávon (14. km kő) van. Ezen a szakasz eleve összezavarja az ember távolságérzékelését, lévén látja Orosházát, Székkutast, Tótkomlóst, Békéssámsont is ugyanarról a pontról, miközben egy hó húszast kellene még megtenni addig. Tehát vagy hátszélben kell végigpirítani rajta, vagy beszélgetve tekerentyűzni, vagy éjszaka. Éjszaka csak egyszer mentem rajta. Telihold lett volna, ha nem takarják el a felhők, a kuvaszok szeme pedig sajátosan csillogott a kis fényszóróban. A Born To Be Wild pedig nagyon jól szólt közben. A nappali-hajnali használat kifejezett előnye, hogy nem szállnak alacsonyan félkómás fácánok (tudom, a fácán finom állat, csak nem tollastól és sisakon keresztül…).

Származási hely: Préripálya

A fehér tavi kilátónál megtáplálkoztam az egyik csokit (előző nap Beát elkíséreltem Metróba és vettem egy doboz Snickerts-t. Nem éppen Sport Szelet, de ebben több volt), ittam is. Aztán csak megérkeztem Kardoskútra. Az előző este memorizáltnak megfelelően elfordultam jobbra, majd a temető végénél balra. Arra visz az út Pusztaföldvárra. A gugli maps szerint. Ugyanis pár kanyarral később szép kis kerítés-kapu, MOL telep fogad. A kapushoz nem akaródzott odamenni, így visszafordul. Adtam magamnak egy km-t délnek Tótkomlós irányába, de ott sem találtam utat. Visszatekertem hát Kardoskútra, hogy akkor jóvan, kerülünk Orosházán keresztül. A faluközpontban azonban volt térkép, kiderült, hogy a Munkácsy utca nagyon is vezet valahová. Visszafordul, utcán végigmegy, pusztába kiér. Nagyon pöpec kis aszfaltcsík. Hamarosan kiértem a kaszaperi országútra. Gondoltam, próba-cseresznye alapon egyenesen megyek is tovább a következő egynyomtávú pusztai úton, de a következő kanyarnál megkérdezett bácsi szerint vissza kell mennem az országútra, Kaszaper felé haladni 2 km-t, majd balra. Földúton sem lett volna jó ötlet átvágni, mert az sem vitt volna át egyenesen a pusztaföldvári útra. Az a 2 km amúgy három. Túl kell menni az ősgyepről híres Tatársáncon, majd szépen ki van táblázva a kereszteződés. Külön vicc, hogyha az elején esetleg át légyszi-légyszizem magam a MOL telepen, akkor az út végén még egy TSZ-en is keresztül kellett volna mászni. Love gugli :P . A kaszaperi út több mint siralmas. Egyszerűen nem hiszem el, hogy 2002 után évekig ez volt az első tavaszi tekerésem útvonala. Puszaföldvár faluban az út egész jó minőségű, a másik végén találtam egy kék kutat is. Vizet feltölt, iszik, majd irány Csanádapáca. Az errefelé lakó népelemeknek bizonyára nincsenek vesekő-problémáik, mivel az itteni országút patchwörkre hajaz. Csekély munkával népi hímzésmintával is gazdagíthatnák. Szép óvatosan bedöcögtem Apácára, ahol érintetlen kerékpáros kultúra fogadott – hogy Imiéket idézzem. Abszolúte nincs nyoma semmiféle bringagyásznak, körforgalom köré sem építettek semmi marhaságot. Egy igazi élmény! Sajnos azonban dinnyét nem sikerült venni – miután az összes készpénzem elment Hajnika előző esti pizzájára. Kártyával pedig nem próbálkoztam be az út menti bódéknál. Erre mondják azt, hogy lúúúúzeeer. Szóval még visszatérek. 

Apáca után ismét finom kis 27 km-es országút következik. Az eleje elég rojtos, de utána szépen fel van újítva és csak pár helyen kellett megfoltozni. A szél továbbra sem akart rendesen fújni, de nálam egyszer csak elszakadt a cérna és rácsaptam arra a 8-as fokoztatra, hogy tűnjünk már innen a francba. Bírtam is olyan 6 km erejéig (két Metallica: „Some kind of monster” hosszan). Utána pihegés, lefetyelés. Egyszer pár 100 méterre még egy kombájn is bejött elém. Épp csak rajta felejtették két búzatábla között a pörgettyűt az elején. Szóval el is foglalta a tlejes utat. Volt dudálás-felmenőkkel ismerkedés ezerrel. Nekem tetszett, mert megfogta a szelet :) Korábban tervezgettem, hogy Gergőt csak Dobozon várom meg és ejtőzök egy kellemeset valamelyik Körösöknél. Hát, így fél 10 magasságában, alig 5 órányi alvással a hátam mögött már kiegyeztem azzal a békéscsabai vasútállomással. 22-23 km/h-val másztam be a városba, pontban 10:00-kor álltam meg az első kék kút előtt. Helyzetjelzők elküldve, ivás-tusolás-fürdés-lubickolás lebonyolítva. Kerkóra visszamászik. Ez után megismerkedhettem a helyi kerékpáros infrastruktúrával. Előbb kétirányú kerút figyelt be a négysávos út bal oldalán. Jól van, leszáll, lámpa megnyom. Zöld megvár, átmászik. Ott is gomb megnyom, zöldet kivár, átmászik. Egy sarokkal odébb kerógyász összeszűkül, behajtani tilos a képembe. Frankó, egy irányú kerósjárda. Zebrához eljut, gomb megnyom. Zöld kivár. Átmászik az út túlfelére. Irányhelyesen halad. Nyilazás nuku, szembeforgalom ezerrel. Az alig kormány-széles osztott kerékpáros-gyalogos izén! Atom itt nyomott volna nukleáris támadást az egész kócerájra. Sebaj, köv. kereszteződésnél már megint kétirányú bringagyász. Körforgalom szokásos mindenki mindenkinek táblázással. Egyedül a vasúti felüljáró minősége múlta felül a szegedi szellemi sötétséget. Utána inkább leszálltam és eltoltam az állomásig a teknőt. Eddig olyan 110km-t jöttem cirka 4 óra alatt. 

(forrás: Párkocka)

Gergőt 17:05-re vártam, de olyan marha meleg volt, hogy nem esett nehezemre olvasgatni hét órán keresztül. Kaptam még áprilisban olyan UV elnyelős hosszú ujjú testre tapadós izét. Ez volt rajtam, hát inkább a leégés, mint a hőguta! Borzalmas volt benne tekerni (rajta még a póló, meg a mellényke), tekintve, hogy 7 után már végig melegebb volt 27 foknál és a Nap tűzött ezerrel. Szóval nem csoda, hogy a levegő erősen fogyóban volt a tüdőmből az út második felében.  

 (forrás: Párkocka)

Ehhez a dögmeleg túrához csak egy valami passzol: Rhapsody: Rain of 1000 Flames (hosszúhajú bácsi ezúttal sajnos nem dobja bele a Holdba a kardot, de attól még vicces klippet készítettek :) :) )

Ugrás a délután eseményeire

A bejegyzés trackback címe:

https://midnight-rider.blog.hu/api/trackback/id/tr462161319

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása