Mint az utolsó néhány posztban látható, újabban komoly igényem lett arra, hogy a kerótúrák ne emlékeztessenek egy Happy Tree Friends részre. Mint az sejthető, a mai posztban ez kissé máshogy lészen. Addig is, a 10 éves évforduló újabb ikonikus arcával ismerkedhetnek meg a nyájas olvasók: Lipy társaságában tettem meg még gimisként először az Orosháza-Nagyszénás távot - pirítottunk Heroes III-azni Dr. Lacikához, és most kitaláltuk, hogy ismét tekerünk egy köllemest.
Lipy vonata pontosan 20 perccel a menetrend szerinti időpont után érkezett, majd a Hajnival boltozás és a cuccok nehezebbik felének Mariannál lerakása után (ez úton is tolmácsolom hálás köszönetünket! :) ) elindultunk kifelé a városból. A Lidérc első rakott túrája még a gödöllői túrán volt, most azonban a kerós táska + 2 hálózsák + sátor kombinációval elég radírszerűvé tette az irányítást. Sátor nélkül viszont már egyértelműen simábban futott, a szokásos rezgések nélkül. Lipy kerója egy meseszép fekete monti, félterep gumival. Miután Botival még az év elején megállapítottuk, hogy az órám 2km/h-val felfelé kerekít az övéhez képest, Ópusztaszer irányába fordulva hozzáláttam, hogy óra szerinti 28km/h-val felvezessem Lipy-t (montival, szélárnyékban a 26km/h teljesen elfogadható tempó).
Nagyobb térképre váltás
Lipy kissé alul értékelte a kerós teljesítményét, lévén ez volt az első (kissé unortodox) 100km fölötti távja. Ellenben aki 10-20-40kilométereket képes futkorászni ebben a 30++ fokos augusztus eleji melegben az bírni fogja ezt is. Söndörfalva felé idén is már sokadjára megyek, a forgalom továbbra is idióta, ellenben a falu túlsó felén ivás után muszáj pózolni a kék kúttal.
 |
| Származási hely: Szarvas_2013 |
A szél kellemesen oldalról-szemből érkezett szokás szerint, de a befeküdve kényelmesen tudtam diktálni a tempót. Ópusztaszernél elfordultunk Baks és az ottani komp irányába. 11:30-kor indultunk Szegedről, így a delelő Nap melengető szeretetét éreztük a hátunkon - igaz, jobbára a fák árnyékában haladtunk. Amíg volt fa. Baks irányában van az egyik kedvenc zöld füves ligetes pusztám, de ez csak egy kis ízelítő túránk gyöngyszeme, a 35 kilométeres "Sivataghoz" képest. Szentes és Szarvas között inkább csak a térképen léteznek majd települések, a gyakorlatban a kultúrtáj fog váltakozni füves pusztával. Baksnál kompztunk egyet, mázlink volt, mert pont jött a teknő, és még fel is fértünk rá (sosem láttam még tele a hajót, de most még maradt is a túlsó oldalon autó).
 |
| Származási hely: Szarvas_2013 |
A mindszenti oldalon partraszállván előbb elmentünk a mártélyi úton található folyton folyó kúthoz utántölteni, majd irány Szentes, a borzasztóan megratymadt országúton. Sajnos van egy Szegvár is közben, ahol szorgos kis kezek előbb sok pénzből viacoloros terrorkerékpárutat építettek (Ceglédbercel-kategória), majd az egészet keresztbe-kasul felásták a csatornaépítés kedvéért. Szerencsére. Miután a "kerékpár" "úton" alacsonyan szálltak a jómunkásemberek és a munkagépek, kint kellett mennünk az úton. Ezen mondjuk volt némi múrva (ennek a virsligumira gyakorolt jótékony hatásra már ismert), ámde szépen átmásztunk a településen, majd végre kiértünk arra a jófajta aszfaltra, amit Szentesig húztak. Legutóbbi szentesi látogatásunk nem sikerült túl fényesre, és azóta is csak kapizsgáljuk Hajni szárnyalásának okát. Nos, jelentem, az ominózus iparvágányon a faluközpont irányában is el lehet takarni. Így néz ki a kereszteződés:
 |
| Származási hely: Szarvas_2013 |
Valószínűleg annyira ferdén mennek át a sínek az útátjáróban, hogy adott pillanatban mindkét kerék rajta tanyázhat a duplázott sínszálakon. És amint ez bekövetkezik, megszűnik a tapadás. A legutóbbi gumivásárláskor külön odafigyeltem, hogy érdesített külsőt vegyek a jobb tapadás végett. Hát, ehhez képest fogom a kormányt és lazán a bal oldalamra dőltem 20km/h-nál úgy, hogy a sisak a bal fülem fölött körbe repedt (ez csak Szarvason tűnt fel), a kormányom elfordult, a bal pedálom pedig eldeformálódott, a könyököm és a térdem pedig nyert egy 8 nap alatt gyógyuló sérülést, a nyakam jobb oldalát meg úgy meghúztam, hogy csak 5 nap múlva tudtam rendesen balra fordulni (tiszta Zoolander :P). 2006-ban, amikor ezt a Made in Germany Casco sisakot vettem, akkor mondták a Maniacban, hogy sisakot csak egyszeri használatra vesz az ember.
 |
| Származási hely: Szarvas_2013 |
 |
| Származási hely: Szarvas_2013 |
7 évvel később igazoltnak tekinthető ez az állítás - rohambidli hiányában egyenes út lett volna ismét a traumára, így viszont a kormány egyenesbe rángatása, a sebek kimosása, a polgárjenőhivatal és az útkaparó magasztalása és a helyiekkel folytatott konzultáció (aznap én voltam a 3. és már nagyon unják, hogy mindenre van pénz, csak erre nem) után szépen mehettünk is tovább. Összességében marha mázlim volt, hogy megúsztam "Mókuska-mókuska - please state the nature of the medical emergency" nélkül. Ezt az útátjárót innentől kerülöm:
Bezzeg arra van ész, hogy a tanyacity közepét viacolorral kirakják, hadd kerülgesse az ember a gyalogosokat is, meg üssenek el a kis utcából kihajtó meg oda behajtó autók is. Putrifalva külső határain a bicikliút töredezett aszfaltossá formálódik, így marasztalván a már igencsak szabadulni vágyó túrázót. A 45-ös út aztán végre csak elhagyja a települést, és láss csodát: csak megcsillan még itt is az értelem szikrája: majdnem a szentesi leágazásig építettek hibátlan aszfaltból egy keróutat, ami legutóbb még nem volt meg. Találtunk egy olyan pontját a városnak, ahol rendeltetésszerűen építettek kerékpárutat :D . További örvendetes tény, hogy a Népnemzeti Útkaparászati bt. javarészt kijavította a szarvasi út hibáit a megyehatárig, melynek eredményeképpen alkalmassá vált a nagy sebességű haladásra. Adrendalin + dög meleg + jó út = Wraithification in progress. Szép lassan emelkedett hát a sebességem 30-32-re, amit támogatott az oldal/hátszél meg a Metallica.
Igazi minőségi száguldás kezdett kibontakozni a következő 10 kilométeren, a Lidérc szépen falta a levegőt. A Metallica ütemére még maradhatna a 28-as tempó, azonban közbeszólt a Fear Factory - Industrial Discipline (mégis csak az Árpád Agrár iparvágányán dőltem).
 |
| Származási hely: Szarvas_2013 |
A táj is szépen nézett ki, idővel azonban kezdett feltűnni útitársam rohamosan amortizálódó állaga, így megálltunk inni.
 |
| Származási hely: Szarvas_2013 |
Még volt vagy 20km a sivatagból, de összességében bőven ráértünk. A telefonom szerint 14:23-előtt repültem nem sokkal, ekkor sem lehetett több 15:30-nál.
 |
| Származási hely: Szarvas_2013 |
A következő szakaszon próbáltam visszabb venni a tempóból, de igencsak nehéz volt tartani a 28-as tempót. Így:
A megyehatárnál inkább cseréltünk és beültem hátra. Innentől az aszfalt bődületesen össze-vissza van lyuggatva, ellenben legalább a fák árnyékot adnak. A szarvasi hold-Kőrös legdélebbi kunorodását elérvén megálltunk az út melletti kocsmánál egy kiadós lefetyelés végett. A sisakot először levéve és szemrevételezve itt vettem észre, hogy a fejem nem is olyan kicsit koccanhatott az aszfaltba. Tisztességes embernek ilyenkor leperegne az élete a szeme előtt, erre nekem meg mi ment a fejemben boruláskor? Jeremy Clarkson üvölt, hogy "there is no griiiiip!".
Eszegetés (=hogyan nyomkodjuk ki a kváziplasztikus Sportszelet a burkolatból a szánkba) és iszogatás (alkoholmentes grapefruitos sör, Almádi Robira és MÉvire gondolva) után felpattantunk és zümmögtünk tovább, majd nem sokkal később elértük az út jobb oldalán húzódó, flóra által még nem felzabált bicikliutat.
Nagyobb térképre váltás
Szokás szerint ez is egy (kivételesen belátható) kanyarban kezdődött, baráti 90 fokos kinövéssel az útból. Papíron rajzolgatva bizonyára nagyon szexi az ilyesmi, így gyorsan rajzoltak az út és a keróút közé egy fűvel álcázott, nem túl mély árkot is, ami rögtön a leágazásnál indult. Miután Lipy nem akarta fékezéssel elégetni a mozgási energiáját, valami ilyesmit láttam magam előtt:
Vagy inkább ilyet:
Lényeg, hogy a srác és a keró olcsón megúszta az előre szaltót.
Aznap már másodjára akart minket gondatlanságból kinyírni az útkaparászat egyműködéstelenségi rendszere, így ideje James Mayt is idézni:
Innentől meglehetős gyanakvással osontunk be Szarvason át a nyaralóig, de további kellemetlen meglepetésben van volt részünk. Sőt, a híd után jobbra fordulva egy remek kis aszfaltos hátsó sétányt találtunk az Arborétum irányába. Lipy már igencsak füstölgött a végefelé, tekintettel az 500 fokos melegre és arra a tényre, hogy a km órám mégsem kerekít felfelé 2km/h-t - mind a kormányán, mind a csuklóján lévő műszere az enyémmel megegyező sebességet mutatott. Szóval picit túlhajtottam, de ügyesen bírta, bruttó 4 óra alatt toltuk végig a távot :) Slusszpoénként megérkezésünk után nem sokkal hívott Boti, hogy nem megyek-e velük egy Szeged-Orosháza-Szentes körre.
 |
| Származási hely: Szarvas_2013 |
Vasárnap aztán visszafelé Mezőtúrnak mentünk. Ezt az utat legutóljára a 2003-as első 100-as ugrásban használtuk hazafelé, így remekül illeszkedik a First Decade jubileumhoz :) . Akkoriban aszfaltozák újra a komp és a 44-es közötti utat a szarvasi oldalon, míg Mezőtúr irányába csak aszfaltdarabokat találtunk. Mostanra a túloldalt is újrahúzták. Az első pár kilométeren. Hazafelé már a sátor is rajta utazott a Lidércen, így kimondottan egzotikus érzés volt tekerni vele. Az út meg hol szereteszét akar csúszni, hol múrvás. Mezőtúrra beérve magam is meglepődtem, milyen ügyesen megtaláltam a vasútállomást.
Nagyobb térképre váltás
Összességében kellemes kis túra volt. Lassan itt az őszi időszak a Bodnár Bertalannal (szeptember 8. VASÁRNAP) és az Embör a gátonnal (szeptember 14. SZOMBAT). Addig pedig szóljon a dal:
