Csongrád megye fenyvesei - Szeged-Mórahalom-Ásotthalom-Öttömös-Pusztamérges-Üllés-Bordány-Zsombó-Szeged

| Címkék: szeged kerékpár túra erdő kerékpárút Mórahalom Öttömös Ásotthalom Pusztamérges Üllés Bordány Zsombó Dorozsma Gátér |

115km, ~6 óra, jó sok szembeszéllel
Az alföldi erdőkről mindeddig kevés szó esett a blogon, és nem is túl könnyen adják magukat. Lehetnének kissé közelebb is mindennapjaink helyszínéhez ezek a kellemes illatú fenyvesek, miként azt Hajni is megjegyezte Ásotthalomnál, 33 km tekerést követően. Dehát az embör nem kóricálhat csak úgy be Mordorba - következzék egy olyan túra bemutatása, ahol körbejártuk a Megye nyugati határán lévő fenyveseket. 


Nagyobb térképre váltás

Előző nap 8:30-kor rajtolt el a Szélmalom 100-as mezőnye Dorozsmáról, amiről én a 11:30-as kelésemmel kissé lemaradtam (megint). Így is neccesen értem oda a Heavy Pedálba a szállítási képességfejlesztésen átesett Lidércért. A bőven 30 fokos melegben ezt követően csak egy gyors Szeged-Makó-Szeged távra volt energiám, megbizonyosandó a beállítások otthonos voltáról. Az urak a könyöklő beépítése előtt jelezték, hogy az ülést majd közelebb kell húzni a könyöklőhöz, azonban a tapasztalat eddig inkább az volt, hogy az ülést magasabbra kellett emelni, hogy legyen helyem heverészni. 
981688_604949296195658_960149851_o.jpg
A kiadós éji zuhét követő reggel 12-kor baljós felhők alatt hussantunk ki Szegedről Hajnival. Jó lett volna a csomagtartót is teszelni túrazsákkal, de Hajni ragaszkodott a minden földi jóval kitömött motyójához, így felraktam hátra a nőnapi U lakatát. A melegre tekintettel pedig még vizet is pakoltam. Csütörtök este egy 47 km-es zákányszéki kört mentem, szombaton volt ez a mórahalmi köröcske, így kicsit már sokadszorra tekertem a szegedi elkerülőn, mire leesett, hogy Hajni idén még nem is járt erre. Az 55-ös főút autópályáig tartó szakasza még mindig ugyanolyan szépen meg van marva, a gépjárműforgalom azonban addig nem különösebben problémás, amíg az ember egyenes vonalú mozgást végez. A kátyukészítő mesterek és a laposan szálló bogárkák szorgoskodása miatt ez nem is annyira könnyű feladat. Az autópálya felüljárót és a zákányszéki leágazást követően egy nem kifejezetten belátható kanyarban kell a bal oldalon lévő keróútra fordulni. Az ember szépen gúvad hátrafelé, fülel előre, és fordul, ha van rá idő.

Mórahalomig innentől a megye legkifogástalanabb minőségű keróútján pirít az ember, szép mezők, földek és növények között. Kivételesen senki nem jött krosszmotorral szemben. 11 kilométerrel később értük el Mórahalmot, ahol végre működött a borzalmas belterületi keróút elkerülése (részben, mert a mentőállomásig el kellett szenvedtetni a technikát). Ennek tudható be az a kis déli kerülő a térképen. A kék kútnál megálltunk inni és utántölteni. Ezt követően a mellettünk lévő utcán feltekertünk a piacig. Nem is tudtam, hogy erre vannak olajkutak.
Származási hely: Megyeee
A piacos buckás keróúton keresztülmászás után végre megérkeztünk a civilizációba - a magasságos útkaparó ugyanis felmarta azokat a keróút azon szakait, amelyeken a tavasszal mindenféle fás törzsű növények szöktek szárba. Komoly dicséret ezért a Magyar Közútkezelőnek, mert a 43-as és 47-es főutak mellett pattogó kerékpáros nem szokott hozzá az efféle figyelmességekhez. 
Származási hely: Megyeee
Szóval csak úgy huss, mint egy könnyű léptű tünde haladtunk az ásotthalmi leágazás felé a keróúton a mind fásabbá váló vidéken. A masszív nyugati szél ezt a hussanást mondjuk 20km/h környékére szorította le, de nem kell mindig sietni. Ásotthalmon leparkoltunk a főtéren kajálni az árnyékba. A szél odafönt is tette a dolgát, miközben a szemünk láttára karfiolosodtak a felhők minél nagyobbra.
Származási hely: Megyeee
Ugyanaz a felhő pár perccel később.
Származási hely: Megyeee
Egy ideig gondolkodtam a B terven (Kissor felé visszafordulni Szegedre), a C terven (Bácsszőlős felé átmenni Szerbiába), de az időkép nem mondott vihart a vidékre és egyébként is ritkán járunk erre, így csak megindultunk Kelebiának. Legutóbb és életemben először Botival és MÉvivel jártam erre, fordított irányban, és valahogy nem tűnt fel, hogy Gátsor ENNYIRE hosszú lenne. A település elnevezése azért érdekes, mert egyfelől nem jelenik meg a térképeken csak ott helyben és a buszokon, továbbá a "gát" szó feltételezne valamiféle vízfolyást. És valóban, hiába vagyunk a Duna-Tisza közén középen, a határon húzódik a Kőrös-éri főcsatorna, amely Kiskunhalas, Tompa, Kunfehértó belvizének egy részét vezeti le és a Vajdaság területén a Tiszába ömlik [forrás]. Sőt, a blog naprakészségét mutatja, hogy a idén januárban alapították meg a Körös-éri Tájvédelmi Körzetet. Trendyk vagyunk na :D Szóval Gátér környékén meglepően hosszú ideig (7km) haladtunk nyílt, mezőgazdasági jellegű rétes helyen, a várva várt erdő helyett. 
Származási hely: Megyeee
Az út minősége középen használható, a forgalom nulla. Utána végre beértünk az erdőbe és kiértünk a Megyéből.
Származási hely: Megyeee
Az úttest innentől hivatalosan is csak egy sávra szűkül (nem, mintha addig nem annyi lett volna, csak le volt locsolva az útpadka aszfalttal). A növényzet hol zárt, hol ligetesebb, láttunk földikutya-lelőhelyet is, és szerencsére nem futottunk össze a mostanság mind gyakoribb illegális határátlépőkkel sem.
Származási hely: Megyeee

Nagy sebességű haladás esetén vigyázzunk az állandó kanyarokkal és a mögöttük megbúvó kátyukkal/határőrökkel. Ismét 7 km-t haladva kiértünk a Kelebia-Öttömös országútig. Mint a Hajnalka helyzete mutatja, ennél kívülebb csak abban az esetben érdemes menni, ha kiadós vesekő és prosztatamasszázst szeretnénk igénybe venni. Néha sajnos előfordult egy-egy autó, így volt szerencsénk kipróbálni. Mint kiderült, van térerő is, a cella-toronytól 2km-re a telefon csak csörögni volt képes, de Beának már igencsak robot-hangja volt.
Származási hely: Megyeee
Az 55-ös főutat elérve jobbra kell fordulni, az út minősége itt megfelelő, van fehér vonal, meg aszfalt az út szélén. Úgy 700 métert kell haladni, majd a Petróczy iskolánál (csárda) balra kell forulni Öttömös irányába. Én mondjuk Pusztamérgesre számítottam, de a rövid kis bekötőút után balra fordulva a templom mellett pontosan ott találtam a kék kutat és a padot a transzformátor tövében, ahol legutóbb hagytam.
Eszegettünk, iszogattunk, majd a lábammal lekapartam a Hajni első kerekére ragadt szurkot. Errefelé minden második út Ruzsára vezet. Jellemzően azok, amelyek amúgy is Ruzsa irányába mutatnak. Pusztamérges felé a Balotaszállás irányába vezető utat kell követni - ez a településnév számomra újat mondott. Az országút itt is ilyen barkácsolt kétsávos. A megyehatáron ismét átlépve az úttest felülete igencsak rücskössé változott, ami különösen élvezetes 10 barra fújt virsligumikon haladva. Az "Ofa faipari stb. Kft" telephelyét csak "horror tsz" néven szoktam emlegetni, bár fotót most sem sikerült készíteni a sajátosan archaikus ojjektumról.

Nagyobb térképre váltás

Pusztamérges felé fordulva már ismét fenyvesben haladtunk. Masszív fenyő és gyantaillat, kellemesen melengető napsütés, kis számú felhők mellett már-már a horvát öngyulladós vidéken érezhettük magunkat - már csak a tengert kellett volna odafotoshoppolni oldalra. Olykor azonban kiér az út egy-egy gyönyörű mezőre, így következzék egy meseszép rétes:
Származási hely: Megyeee
A telefonom fakultatíve kikapcsolta magát, így mire bebootolt és fotózós állapotba került, addigra Hajni kellően messze távolodott. Ennek eredményeképpen módomban állt kipróbálni, hogyan lehet az új vezérléssel 35km/h tempónál finoman manőverezni az olykor feltűnően lyukas úton. Bámulatos, hogy ezekkel a botokkal mennyire finoman mozog a jószág - tekintve, hogy a Lidérc eddig korántsem a precizitásáról volt híres.
Származási hely: Megyeee
Pusztamérgesen a kék kút a templom mellett lakozik. Itt már eldöntöttük, hogy nem megyünk el Kiskunmajsáig (konkrétan a cukrászdáig), mert így Üllés felé végre hátszelünk lenne. És a vonaton-cukrászdán megspórolt pénzből rendelünk egy gigantikus Gaórólt a Szentélyből. Az üllési útig meglepően sokat, 5 km-t kell haladni. Itt mág csak ligetes helyek vannak, pedig a kereszteződés után Gárgyántól egészen Majsáig ér az erdő. Üllés irányába valóban akadt valami kis hátszél, de mint kiderült, a reggeli nyugati szél azóta északira váltott. 7 km múlva kiléptünk a Vadvidékről, majd elértük a bicikliutat. Bármilyen hihetetlen, aznap már a második, nem szétszakadt keróúton jártunk. Részletesebb leírást a szegedbicajon adtam közre a múlt évben, itt inkább az Imi kedvéért készített fotót közlöm az új, VALÓDI B+R megoldásról:
Származási hely: Megyeee
Fordított U alakú kerékpártámasszal. Dorozsma irányából nem akaródzott a hagyományos irányból behajtani, mert nem szeretném hazavágni a gépet, így inkább átmentünk Zsombóra, majd abból az irányból értünk be Dorozsmára. A nyájas olvasó figyelmébe ajánlom az ott megvalósított kifinomult flikk-flakkozást, mellyel megspóroltuk azokat a réémes kerékpárutakat. Az elkerülőre ráfordulván kiderült, hogy hegyes orrú társaságban tekerni: körforgalomnál egy robogó, egy autó és egy busz satufékkel állt meg, csak, hogy átengedjen. Asszem nem az én szőrös lábam látványa váltotta ki ezt a hatást :D 
Összegezve: kellemes, erdős vidék, ivóvízvételezési helyekkel, még vasárnap is nyitvatartó fagyizók sokaságával a teljes útvonal mentén. Idióta biciGliutak nélkül. Bár CsImi sosem hallgatja a kapcsolt zenéket, a blog természetétől idegen lenne, ha nem lenne valami jófajta muzsika a végén. Következzék hát a viking metál egy lírai képviselője: 

A bejegyzés trackback címe:

https://midnight-rider.blog.hu/api/trackback/id/tr735376326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása